Tagszervezetek

“

Megemlékezés a magyar hősökről.

2018. május 27-én.

A Magyar Hősök Emlékünnepét a már hagyományosnak tekinthető Duna-parti emlékműveknél rendezte meg a Honvéd Nyugállományúak Klubja, Ercsi.

A nagy meleg ellenére és az ugyanezen a napon zajló gyermeknap vidám hangjai mellett sokan jelentek meg a megemlékezésen. A Klub tagjain kívül jelen volt Ercsi Önkormányzatának több képviselője, polgármestere, alpolgármestere, Ercsi polgárőrségének, civil szervezeteinek képviselői, tagjai, városunk több polgára. Ercsi Rendőrs állományát többen képviselték és kiemelte az ünnep fényét, hogy tagjaiból két fő díszőr volt az I. világháborús emlékmű két oldalán. Az emlékmű előtt a Klub tagjai a katonai hagyományoknak megfelelően a klub zászlajával, tisztelegtek elesett hőseink emléke előtt.

A tavalyi évhez hasonlóan jelen volt az ünnepségen Tóth András plébános. A Honvéd Nyugállományúak Klubja meghívásának eleget téve a Magyar Honvédség Katolikus Tábori Püspökség részéről Rácz István százados tábori lelkész is részt vett a megemlékezésen.

Sokak nagy örömére a Tevékeny Nők Társasága Palánta Klubjának gyermekei is felsorakoztak a koszorúzók mellett, virágokkal a kezükben.

Domine János nyugállományú dandártábornok, klubelnök megnyitóját követően a Felvonási Tünetek Színházi Műhely műsora következett Murzsa Renáta és Murzsa Kata közreműködésével. A műsorban népdalokkal, versekkel emlékeztettek bennünket a magyarság nehéz sorsára, küzdelmeire. Előadásuk során szóltak a nők szerepvállalásáról a háborúk alatt, emlékeztetve bennünket, hogy róluk sem szabad elfelejtkeznünk. Többek közt elhangzott:

„A háború éveiben nők ezrei vállaltak munkát a férfiakat helyettesíteni és a családjukat eltartani. Nők dolgoztak a hadiiparban, gyárakban, iskolákban, kórházakban. Sokan közülük a fronton teljesítettek szolgálatot ápolónőként, sőt, katonaként is.

Azt azonban ki kell emelni, hogy a háborús évek alatt férfiak és nők egyaránt nehéz küzdelmekben vettek részt. A fronton a férfiak vívták a csatákat, azonban a hátországban küzdő nők támogatása nélkül nem lehet győzedelmeskedni.

A nők gondozták a sebesülteket, nevelték a gyerekeket, dolgoztak és hazavárták a férfiakat. Leveleikkel tartották életben a katonákat, táplálták bennük a reményt a reménytelenségben, s a hitet a hit nélküli lövészárkokban.”

A műsort követően Lóth Gyula nyá. alezredes ünnepi beszédében kiemelte, hogy a mostani megemlékezésnek az ad különös hangsúlyt, hogy 100 évvel ezelőtt 1918-ban fejeződött be az első világháború óriási véráldozatokkal. 75 évvel ezelőtt 1943. január 12-én kezdődött a doni katasztrófa, melynek során több mint 120 ezer magyar katona lelte halálát, illetve esett orosz fogságba, ami majdnem egyenlő volt a halállal.

Ezt követően beszélt a Tábori Lelkész Szolgálat kialakulásáról és szerepvállalásáról, és annak fontosságáról a katonák életében.

Rácz István százados tábori lelkész arról beszélt, hogy emlékeznünk kell a hősökre, akik nem akartak hősök lenni. Nem ez forgott a fejükben mikor a háborúban védték hazájukat, hanem a családjukra, gyermekeikre, feleségükre gondoltak, az ő szabadságukért harcoltak, és teljesítették a kapott parancsot. „Az igazi emlékezés, csak akkor igazi, ha tanulunk belőle, megszívleljük, és elmeséljük, továbbadva életük tanúságát. Csak úgy becsüljük meg igazán az emléküket, ha a békességre törekszünk a családunkban, a gyermekek nevelésében. Ha tanúságot teszünk, hogy mennyire mély nyomott hagyott az ő elvesztésük, mit éreztünk, vagy mit éreztek szüleink, nagyszüleink akkor.”

Tóth András atya a háború szükségtelenségét, a béke szükségességét hangsúlyozta ki beszédében.

Ezt követően a résztvevők közös imával emlékeztek meg az elhunyt magyar hőseinkről és elhangzott a Boldogasszony Anyánk című egyházi ének.

Az I. és II. világháborús emlékműveknél koszorút helyezett el a Honvéd Nyugállományú Klub, az Ercsi Önkormányzat, Ercsi Rendőrőrs, Ercsi FIDESZ és az Ercsi MSZP képviselői.

A Tevékeny Nők Társasága Palánta Klub gyermekei virágokkal a kezükben szaladtak az emlékművekhez, hogy azokat ott elhelyezzék

Az Emlékünnep végén a katonai hagyományoknak megfelelően egy részlet hangzott el az Il Silencioból, majd a megjelentek elhelyezték az emlékezés és kegyelet virágait a két emlékműnél.

Mindenkinek, aki ott volt, ezúton is megköszönöm részvételét, közreműködését a Magyar Hősök Emlékünnepén.