Jogszabályok

A Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége

ALAPSZABÁLYA

A Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége (a továbbiakban Szövetség) civil szervezet, melynek Alapszabályát módosítja a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvényben, továbbá az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt rendelkezések alapján az alábbiak szerint egységes szerkezetbe foglalja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A szervezet neve:

Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége

(a továbbiakban: Szövetség)

rövidítve: HOKOSZ

2. A Szövetség székhelye:

Honvéd Kulturális Központ, 1143 Budapest, Stefánia út 34.

Levelezési cím: 1143 Budapest, Stefánia út 34.

Honlap: www.hokosz.hu

Alapítás éve: 2000.

3. A Szövetség körbélyegzőjének lenyomata:

HONVÉDSÉGI NYUGDÍJAS KLUBOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

4. A Szövetség logója:

Kívül körbe fekete színű íves felirat: HONVÉDSÉGI NYUGDÍJAS KLUBOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, a logó közepén szürke, egymásra keresztben fektetett két szabja, melyek előtt piros – fehér – zöld színű pajzs, alatta két ívben egymást keresztező zöld színű tölgyfalevél, ezalatt fekete színben: 2000, a pajzs felett aranyszínű – karmaiban kardot tartó – széttárt szárnyú sas.

5. A Szövetség jogi személy.

6. A Szövetség pártoktól és politikai csoportosulástól független, politikai tevékenységet nem folytat, pártokat nem támogat, azoktól támogatást nem fogad el, közérdekű tevékenységet folytató civil szervezet, amely határozatlan időtartamra alakult.

7. A Szövetség a célkitűzései megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

8. A Szövetség tevékenysége:

Képviselni a Honvédségi Nyugdíjas Klubok, Egyesületek és Civil társaságok (továbbiakban Klubok) érdekeit.

9. A Szövetség célkitűzései:

a. Erősíteni a nemzeti öntudatot, ápolni a hazafiság eszméjét és támogatni a honvédelem ügyét, a haladó katonai hagyományok őrzését;

      b. Biztosítani a Klubok szuverenitását, azok együttműködését;

c. Szükség szerint közben járni a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) illetékes szerveinél és kezdeményezni intézkedések megtételét;

d. Együttműködni a honvédelem ügyét képviselő civil szervezetekkel közös feladataik megoldásában.

II. FEJEZET

A Szövetség tagsága

1. A Szövetség tagjai lehetnek:

a. Mindazon Klubok, Egyesületek és Civil társaságok, amelyek a Magyar Honvédséghez kötődnek, amelyeknek tagjai a honvédség gondozási körébe tartoznak, (továbbiakban Klubok);

b. azon Klubok (szervezetek), amelyek kinyilvánítják, hogy a Szövetség tagjai kívánnak lenni és elfogadják az Alapszabályt.

2. Tagsági jogviszony keletkezése:

Klub szövetségi tagsága a Szövetség alapításakor, annak nyilvántartásba vételével keletkezett;

Az alapítást követően, a belépni kívánó Klub kérelmének az Elnökség általi elfogadásával keletkezik. A kérelemről az Elnökség 90 napon belül dönt. Belépési szándék elutasítás esetén - annak kézhezvételétől számított 30 napon belül ­felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani az Elnökséghez, melyről a legközelebbi Küldöttgyűlés dönt.

3. Tagsági viszony megszűnése:

a. A Szövetségnek a Klub tagsági jogviszonya felmondásával (kizárással);

      b. a Klub, a Szövetség jogutód nélküli megszűnésével;

c. a tagsági jogviszony a Szövetség Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indoklás nélkül megszűntethető, amely az Elnök általi átvételének napján szűnik meg.

4. Tagsági jogviszony felmondása:

a. Ha a tagszervezet tevékenysége nem felel meg a Szövetség Alapszabálya rendelkezéseinek, sérti a Szövetség és a többi tagszervezet érdekeit, a Szövetség az adott Klub tagsági jogviszonyát írásban felmondhatja;

b. a felmondást a Szövetség Elnöksége kezdeményezi, a felmondásról a Szövetség soron következő Küldöttgyűlése dönt. A tagsági viszonyát a Szövetség által felmondott tagszervezet képviselője véleményét (védekezését) a Küldöttgyűlésen meghallgatva – amennyiben a tagszervezet képviselője nem kíván részt venni, úgy távollétében – az előterjesztés indokainak megvitatását követően, a Küldöttgyűlés dönt, határozatát a tagszervezettel írásban közölni kell;

c. a tagot a tagnyilvántartásból a Szövetség tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére, továbbá nem fizetés esetén a törlés jogkövetkezményére, és a fizetési határidő eredménytelenül telt el;

d. ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot a Szövetség tagjai közül törlik, tagsága a Szövetségben megszűnik.

5. A Klubok jogai:

a. Jogosultak részt venni a Szövetség tevékenységében és rendezvényein;

b. a Klubokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivételt képez, ha a Küldöttgyűlés eltérő, létszámarányos tagdíjat állapít meg;

c. a Szövetség tevékenységét érintő bármely kérdésben javaslattételre és kezdeményezésre jogosultak;

d. kérhetik a klubszintű és tagjaikat érintő problémáik megoldásának segítését a Szövetség vezető testületeitől.;

e. a tagszervezetek küldöttei (tagjai) szavazati, valamint választási és választhatósági joggal rendelkeznek, amennyiben megfelelnek az Alapszabály III. fejezet 3.g., valamint a III. fejezet 7.j. pontjában rögzítetteknek.

6.  A Klubok kötelezettségei:

                 a. Az Alapszabályban foglalt célok megvalósításának teljesítése;

b. a Szövetség tagja köteles betartani az Alapszabály rendelkezéseit, és a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatait;

c. a közösségi élet követelményeinek betartása, az egymás közötti kapcsolatok és a bajtársi szellem ápolása;

      d. a Honvédség érdekeinek és tekintélyének védelme;

      e. részvétel a Szövetség életében;

      f. a Küldöttgyűlés (Elnökség) által adott megbízatás alapján a Szövetség képviselete;

      g. a Szövetség részére tagdíj megfizetése;

h. a Klubok nem veszélyeztethetik a Szövetség céljainak megvalósítását és a Szövetség tevékenységét.

III. FEJEZET

A Szövetség szervezeti felépítése és működési rendje

1. A Szövetség szervezeti felépítése:

            a. Küldöttgyűlés;

            b. a Szövetség Elnöksége;

            c. a Szövetség Felügyelő Bizottsága;

            d. Klubok, Egyesületek, Civil társaságok.

2. A Küldöttgyűlés:

a. A Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve, a tagszervezetek küldötteinek összessége;

b. küldött a tagszervezet képviseleti joggal megválasztott tagja. A küldötteket a tagszervezetek közgyűlésein, illetve küldöttgyűlésein a tagszervezet bíróságnál bejegyzett képviselői közül választják meg;

c. a klub küldöttje jogosult a Küldöttgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat, észrevételeket tenni, a napirendi ponthoz javaslatot tenni.

d. A küldöttgyűlés nem nyilvános; azon a küldötteken, tisztségviselőkön kívül a küldöttgyűlés összehívására jogosultak által meghívottak és az alapszabályban meghatározott – Elnökség, Felügyelő Bizottság – tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt;

e. A tisztújító küldöttgyűlésre meg kell hívni a Szövetség azon tagjait, akik tisztségre jelölésre kerülnek.

f. a Küldöttgyűlést évente, vagy ha a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagszervezetek egyharmada – írásban, az ok és cél megjelölésével – kívánja, kell összehívni;

g. a Küldöttgyűlést az Elnök hívja össze;

h. a meghívót a Küldöttgyűlés kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően kell a küldötteknek és a vezető tisztségviselőknek megküldeni;

i. a Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha ezen a küldöttek több, mint fele, minősített esetben pedig a küldöttek kétharmada jelen van. A határozatképességet a levezető elnök állapítja meg. Határozatképtelenség esetén a Küldöttgyűlést meg kell ismételni. A megismételt Küldöttgyűlést 15 napon belülre kell kitűzni. A megismételt Küldöttgyűlés az eredetileg kitűzött napon, későbbi időpontban is megtartható. A megismételt Küldöttgyűlés csak az eredeti Küldöttgyűlésre meghatározott napirenddel tartható meg, amely a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Küldöttgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívták. Megismételt Küldöttgyűlésen minősített szavazattöbbséget igénylő határozat csak akkor hozható, ha a minősített többséget az igen szavazatok aránya eléri;

j. ha a Küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúan hozzájárultak az ülés megtartásához;

k. a Küldöttgyűlés döntéseit a küldöttek szótöbbségével, nyílt szavazással hozza;

l. a Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a küldöttgyűlés két tagja, mint hitelesítő írja alá.

A. A küldöttgyűlés soron kívüli összehívása:

a. Az ügyvezető szerv köteles a Küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

- a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

    - a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

 - a Szövetség céljainak elérése veszélybe került;

 - a Szövetség további működéséhez az szükséges.

b. az (a) bekezdés alapján összehívott Küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni;

B.  A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a. A Szövetség Alapszabályának a módosítása;

b. a Szövetség Elnökségének és Felügyelő Bizottságának megválasztása, illetve felmentése;

c. az Elnököt, Ügyvezető Elnököt, Alelnököt, Ügyvezető Titkárt és a Felügyelő Bizottság Elnökét személy szerint, a tagokat pedig listán, nyílt szavazással kell megválasztani;

d. az Elnökség és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának és a vagyoni helyzetről szóló jelentésének elfogadása, valamint a következő év munka- és költségvetési tervének jóváhagyása;

e. a Szövetségbe új Klub felvétele vagy elutasításának véglegesítése, abban az esetben, ha az Elnökség elutasító határozata miatt a felvételt kérő Klub fellebbezett;

f. a HM felé előterjesztendő javaslatok, kérelmek megvitatása, jóváhagyása

g. a Szövetség tisztségviselőjének – tisztségviselő az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai – megbízatása lejárta előtti felmentése;

h. a Szövetség más civil szervekkel való egyesülésének, valamint a Szövetség  megszűnésének kimondása;

i.  a  Szövetség vagyonáról való rendelkezés, a tagdíj meghatározása;

j. döntés mindazon kérdésekben, melyet az Alapszabály vagy a jogszabály hatáskörébe utal;

k. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;

l. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

m. a jelenlegi és korábbi vezető tisztségviselők és más szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

n. a Küldöttgyűlés levezető elnökének, szavazatszámláló bizottságának, a jegyzőkönyvvezetőnek és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag megválasztása;

o. a végelszámoló kijelölése.

C. Küldöttgyűléssel kapcsolatos feladatok

  1. A Küldöttgyűlés a Szövetség székhelyétől eltérő helyen is tartható. A Küldöttgyűlés időpontjáról, helyéről, tervezett napirendjéről minden Klubot, elnökségi és felügyelő bizottsági tagot, valamint meghívottat írásban vagy elektronikus levélben kell értesíteni, legalább 15 nappal a Küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt. A Küldöttgyűlési meghívót a Szövetség honlapján is közzé kell tenni. A meghívónak tartalmaznia kell a Szövetség nevét, székhelyét, a Küldöttgyűlés idejét és helyét, továbbá azt, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés ugyanazon a napon, vagy más napon kerül megtartásra és figyelemfelhívást arra, hogy a megismételt küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, valamint a Küldöttgyűlés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
  2. A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől, vagy közzétételétől számított, 5 napon belül a küldöttek és a Szövetség szervei a Küldöttgyűlést összehívó szervtől, vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
  3. A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldöttgyűlést összehívó szerv, vagy személy jogosult dönteni. Ha a javaslatot elfogadta, a módosított napirendet bizonyítható módon ismét meg kell küldeni a küldöttgyűlés résztvevőinek. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Küldöttgyűlést összehívó szerv, vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
  4. A Küldöttgyűlés levezető elnökére - a Szövetség Elnökségéből – a Szövetség Elnöke tesz javaslatot. A jegyzőkönyvvezetőre a levezető elnök tesz javaslatot, akit a Küldöttgyűlés választ meg. A Küldöttgyűlés a jelenlevő tagok közül – szintén a levezető elnök javaslata alapján – 2 fő jegyzőkönyv hitelesítőt és tisztújításkor 2 fős szavazatszámláló bizottságot választ, többségi szavazással.
  5. A Küldöttgyűlés határozatképességének meghatározásához, a Küldöttgyűlés megkezdése előtt az elnökség felkért tagjai elvégzik a regisztrációt, majd a levezető elnök a jelenléti ív alapján kihirdeti a határozatképességet, és a jegyzőkönyvbe bevezetteti. Minden határozathozatal előtt ismételten meg kell állapítani a határozatképességet és a jegyzőkönyvben rögzíteni.
  6. A Küldöttgyűlési határozathozatal nyílt szavazással történik a Szövetség Alapszabályának módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  7. A Szövetség céljainak módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Minden más esetben, egyszerű szótöbbséggel történik.
  8. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
    1. Ha egy küldött illetve tisztségviselő valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.
    2. A Küldöttgyűlésen hozott határozatokat helyben ki kell hirdetni és a tagszervezeteknek meg kell küldeni – elektronikus levélben, vagy postai úton. A határozatokról vezetni kell a Határozatok Tárát és azt a Szövetség honlapján is közzé kell tenni.
    3. Megválasztottnak tekinthető az a tisztségviselő, aki az érvényes szavazatoknak több mint felét megszerezte, és a tisztség elfogadásáról írásban nyilatkozott.
    4. A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a Küldöttgyűlés lefolyását, a beszámolót, a hozzászólásokat, javaslatokat és határozatokat. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyv vezetője és a két megválasztott hitelesítő írja alá.

3. A Szövetség Elnöksége:

a. Az Elnökség a Szövetség ügyvezető és képviseleti szerve, amelyet a Küldöttgyűlés 5 évre választ meg, a tagszervezetek tagjai közül. Legfeljebb egyharmada választható a tagegyesületek tagjain kívüli személyekből. Létszáma 10 fő.

b. Az Elnökség élén a Küldöttgyűlés által megválasztott Elnök áll. A napi feladatokat az Ügyvezető Elnök irányítja.

c. Az Elnökség tagjai kötelesek a Küldöttgyűlésen részt venni, a Küldöttgyűlésen a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Szövetség tevékenységéről és gazdálkodásáról beszámolni, valamint az Elnökségi üléseken részt venni;

d. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

e. A Szövetség képviseletét az Elnök, az Ügyvezető Elnök, az Alelnök és az Ügyvezető Titkár egyidejűleg és önállóan látják el;

f. Az Elnökség évente 3-4 alkalommal ülésezik. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

g. Az Elnökség tagja:

- az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, büntetlen előéletű, nem áll büntető eljárás hatálya alatt és összeférhetetlenség nem áll fenn;

- nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet;

- az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől;

- a megbízatás elfogadásakor az előzőekben felsorolt feltételekről írásban kell nyilatkozni.

4. Az Elnökség feladat és hatásköre:

a. A Klubok életének és tevékenységének folyamatos segítése, érdekeik képviselete;

b. a Szövetség munkaterveinek elkészítése, az abban foglalt feladatok végrehajtásának szervezése és irányítása;

c. az Alapszabály és a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata előírásainak érvényesítése;

d. szervezi a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatai és döntései végrehajtását, összehívja üléseiket, előkészíti a napirendek anyagait;

e. összeállítja a tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet a Küldöttközgyűlés elé terjeszt;

f. jóváhagyja a Szövetség Szervezeti és Működési valamint Pénzügyi Szabályzatát;

g. megköti az együttműködési és szponzori megállapodásokat, szervezi a pályázatokon való részvételt;

h. képviseli a Szövetséget a Honvédség és más szervezetek előtt;

i. a Szövetség érdekében kiemelkedő munkát végzőket - a Szövetség nevében - erkölcsi, tárgyi elismerésben részesíti, illetve magasabb elismerésre a HM - hez előterjeszti;

j. együttműködik mindazon szervekkel, amelyek képviselik a nyugállományúak (nyugdíjasok, hozzátartozóik, az özvegyek, stb.) általános és sajátos érdekeit.  Kiemelt figyelmet fordít a BEOSZ-szal, a honvédségben működő szakszervezetekkel való együttműködésre;

k. a Szövetség céljainak megvalósítása érdekében a gyakorlati szervező és irányító munka végrehajtására bizottságokat hozhat létre. A bizottságok feladatait írásban rögzíteni kell. A bizottságokat az Elnökség tagjai vezetik;

l. rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a HM és a MH kijelölt szerveivel a Klubok jogainak, járandóságainak biztosítása érdekében;

m. a ciklus utolsó évében jelölőbizottságot választ;

n. elbírálja a Szövetségbe új Klub felvételét;

o. biztosítja a Szövetség tevékenységének nyilvánosságát.

5. Az elnökség tagjai és feladatkörük:

Az elnökség tagjai közül az elnök, az alelnök, az ügyvezető elnök, és az ügyvezető titkár a Szövetség ügyvezetésének tagjai.

a. A Szövetség Elnöke feladata: Az Elnökség tevékenységének összefogása és összehangolása; az Elnökségi ülések előkészítése és levezetése, kapcsolattartás a Honvédelmi Minisztériummal; az együttműködési és szponzori megállapodások megkötése; a pénzügyi-nyilvántartó feletti munkáltatói jog gyakorlása; küldöttgyűlés összehívása;

b. Az Ügyvezető elnök feladata: Szervezi a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatai végrehajtását, összeállítja az Elnökség beszámolóját, tartja a kapcsolatokat más nyugdíjas szervezetekkel és a nyugdíjasokkal foglalkozó szervezetekkel, a pályázatokon való részvétel szervezése, sajtó és propagandamunka szervezése;

c. Az Alelnök feladata: Az Elnök helyettesítése, bizottságok irányítása;

d. Az Ügyvezető titkár feladata: A munkatervek és a költségvetési terv elkészítése, az abban foglalt feladatok végrehajtásának szervezése, az ülések napirendi anyagainak elkészítése, gazdasági ügyek intézése, folyamatos kapcsolattartás a tagszervezetekkel, napi ügyek vitele, adminisztrációs kötelezettségek végrehajtása, mint a

- a honlap felügyelete, és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok szervezése,

- a tagszervezetek nyilvántartása;

- a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb okmányainak vezetése;

- a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése.

e. Az Elnökségi tagok feladata: részvétel a Küldöttgyűlésen, elnökségi üléseken, részvétel az Elnökség és Küldöttgyűlés döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, és az ott kapott feladatok végrehajtásában.

6. Az elnökségi tagság megszűnik:

  1. a mandátum lejártával,
  2. lemondással,
  3. felmentéssel,
  4. visszahívással (ha a küldöttgyűlés határozattal úgy dönt),
  5. elhalálozással.                                                                                                                             

7. A Szövetség Felügyelő Bizottsága:

Feladata: az Elnökség, az Ügyvezetés tevékenységének, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a hozott határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A Szövetség működésének, pénz- és egyéb dologi vagyona kezelésének, felhasználásának és elszámolásának ellenőrzése;

a. A Küldöttgyűlés az Elnökség megválasztásával egy időben – azonos időtartamra - háromtagú Felügyelő Bizottságot választ;

b. a Bizottságba elnököt és két tagot kell választani (Elnökségi tag nem lehet);

c. elkészíti a saját Ügyrendjét és azt tájékoztatásul az Elnökségnek bemutatja, jóváhagyásra pedig a Küldöttgyűlés elé terjeszti;

d. az ellenőrzés eredményének megállapításait írásban rögzíti, amelyről az Elnökséget tájékoztatja, illetve a Küldöttközgyűlés előtt beszámol;

e. a Felügyelő Bizottság megállapításai alapján:

- kezdeményezheti az Elnökség, vagy a Küldöttgyűlés összehívását,

- bejelentést tehet az illetékes ügyészséghez, az Elnökség egyidejű tájékoztatása mellett;

f. a Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség ülésein;

g. a Felügyelő Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Munkarendjét maga határozza meg, és a Szövetség éves munkatervében szerepelteti.

h. a Felügyelő Bizottság testületként jár el, tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.  Határozatképes, ha legalább két tagja jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha két tagja van csak jelen, akkor döntés csak egyhangú szavazattal hozható. Üléseiről és ellenőrzéseiről jegyzőkönyvet készít, mely anyagokat a Szövetség nyilvántartásában tárolják.

i. a Felügyelő Bizottság tagsági jogviszonya a megválasztás elfogadásával jön létre.

j. a Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a közvetlen hozzátartozója a Szövetség vezető tisztségviselője. Erről a megbízatás elfogadásakor írásban nyilatkozni kell. A bizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt a Szövetség vezetésében más tisztséget nem tölthetnek be.

k. a Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére az Elnökség tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelő Bizottsági elnök vagy tag lemondó nyilatkozatát a Szövetség Elnökéhez intézi.

8. Klubok, Egyesületek, civil társaságok:

            a. A Szövetség önálló és szuverén alapegységei;

            b. saját Alapszabállyal rendelkeznek.

IV. FEJEZET

A Szövetség gazdálkodása

1. A Szövetség működésének pénzügyi és természetbeni forrásai:

            Bevételek:

a.  tagdíj;

b. a HM és az MH, illetve az alárendeltségükbe tartozó szervezetek által nyújtott természetbeni támogatások;

c. pártoló szervezetek, szponzorok, Alapítványok által felajánlott  támogatások, adományok;

d. pályázatokon elnyert támogatások,

e. gazdálkodási tevékenység eredménye

Kiadások:

a, alaptevékenység szerinti költségek;

b. működési költségek, a tagszervezetek tárgyi és pénzügyi támogatása;

c. megbízatási költségek.

2. Tagsági díj:

A tagszervezetek a Szövetség részére a Küldöttgyűlés által meghatározott tagdíjat fizetnek.

A befizetést minden év augusztus 31.-ig kell teljesíteni;

3. A Szövetség vagyona oszthatatlan.

- a vagyon felhasználásáról a Küldöttgyűlés dönt,

- a tagszervezetek – a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek;

- a Szövetség éves költségvetés (gazdálkodási terv) alapján gazdálkodik, az Elnökség és az Felügyelő Bizottság a gazdálkodásról a Küldöttgyűlésen beszámol, az elfogadott beszámolót a bíróságon letétbe helyezi.

4. A Szövetség pénzvagyona és egyéb anyagi értékei feletti utalványozási jogkört önállóan az Elnök, az Ügyvezető elnök és az Ügyvezető titkár gyakorolják.

A bankszámlával összefüggő aláírási joggal az Elnök, az Ügyvezető elnök vagy az Ügyvezető titkár a pénztárkezelővel – együttesen két fő – rendelkezik.

V. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

1. A Szövetség mint jogi személy

I. Jogutód nélkül megszűnik, ha:

a. a tagok kimondják megszűnését;

b. a Szövetség tagszervezeteinek száma nem haladja meg a kettőt;

c. az arra jogosult szerv megszünteti.

II. Jogutódlással történő megszűnés

A Szövetség más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2. Amennyiben a Szövetség megszűnéséről a Küldöttgyűlés döntött, a vagyon felhasználásáról a Küldöttgyűlés rendelkezik.

3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (PTK). és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

4. A Szövetséget a Fővárosi Bíróság 2000 – ben a 7. Pk. 60191/2000/10. szám alatt vette nyilvántartásba.

VI. FEJEZET

Záradék:

1. Az Alapszabály módosítást (egységes szerkezetbe foglalt szövegét), a Szövetség Küldöttgyűlése 2016. február 15-én, 1/2016. számú határozatával elfogadta.

2. Ezen Alapszabály az elfogadás napján lép hatályba.

Budapest, 2016. február 15.

Pter László sk. 

 

Nagy Gyula sk.

elnök 

 

ügyvezető elnök

Az ALAPSZABÁLYT a Fővárosi Törvényszék a 7.Pk.60.191/2000/28. (2016.03.30.) számon elfogadta.

 

A ránk vonatkozó fontosabb jogszabályok listája:

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

Egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet

A kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló 7/2013. (VII. 25.) HM rendelet

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet

Az egyes pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásokról szóló 12/2013. (VIII. 15.) HM rendelet

A kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet

A honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke által alapítható és adományozható elismerésekről szóló 15/2013. (VIII. 22.) HM rendelet

A ruházati ellátásról szóló 20/2013. (IX. 16.) HM rendelet

A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII.29.) HM rendelet

A Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról szóló 22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet

A hivatásos, szerződéses és nyugállományú katonák, valamint a honvédelmi ágazatban foglalkoztatott köztisztviselők és közalkalmazottak igazolványairól szóló 24/2002. (IV. 10.) HM rendelet

A kegyeleti gondoskodás és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályokról szóló 42/2013. (VII. 25.) HM utasítás

A kiképzési-oktatási és regeneráló központok működési rendjéről, valamint a rekreációra és a regenerálódásra vonatkozó részletes szabályokról szóló 48/2013. (VIII. 23.) HM utasítás

A belföldi reprezentációról szóló 83/2004. (HK 24.) HM utasítás

A honvédségi nyugdíjasok járandóságainak biztosításával összefüggő egyes kérdésekről szóló 101/2008. (HK 19.) HM utasítás

A Honvédelmi Idősügyi Tanácsról szóló 34/2011. (III. 25.) HM utasítás

A Magyar Honvédség Idősügyi Stratégiája megvalósításáról szóló 1/2010. (I. 8.) HM utasítás